Hogyan alakulnak ki az úszkáló foltok?
A szemgolyó nagyobb részét egy átlátszó géles anyag tölti ki, ez az üvegtest, mely a szemlencse és az ideghártya között található. Az üvegtest 98%-a víz, a fennmaradó rész különböző sókat, cukrokat, fehérjéket és kollagén rostokat tartalmaz. Egészséges fiatalok esetében az üvegtest közel teljesen tiszta, azonban idővel a géles anyag átalakul és összeesik. A folyamat során a gél elfolyósodik, a kollagénrostok összecsapzódnak és ezáltal pontszerű, köteges vagy egyéb szabálytalan alakú üvegtesti homályokat alkotnak, melyeket hajszál, pókháló vagy röpködő legyek formájában látuk és úszkáló foltoknak nevezük. Ezek a homályok szemmozgásra változtatják helyzetüket, eltekintést követően rövid időre ismét beúsznak a látótérbe.
A hirtelen megjelenő több vagy nagyobb méretű homály legtöbbször azt jelzi, hogy a gél az elfolyósodásnak abba a fázisába került, amikor eltávolodik az ideghártyától. Ezt a folyamatot üvegtesti határhártya leválásnak nevezzük, mely leggyakrabban középkorúaknál jelentkezik. Az úszkáló foltok méretüktől és elhelyezkedésüktől függően fiatalabb korban is zavaróvá válhatnak. A szövődménymentes üvegtesti határhártya leválás önmagában ártalmatlan folyamat és nem tévesztendő össze az ideghártya leválással (retinaleválás), mely sürgősségi ellátást igénylő kórkép.
Miért látjuk az úszkáló foltokat? Mikor múlnak el?
Az üvegtesti gél összecsapzódásai zavaró árnyékokat vetítenek az ideghártyára, melyeket szemmozgásra elmozduló pontok, foltok, szálak, gyűrű vagy egyéb formában észlelünk.
A kialakult üvegtesti homályok beavatkozás nélkül nem tűnnek el, de pár hét elteltével van aki képes hozzászokni ezekhez. A látásban zavaró úszkáló foltoktól fájdalmatlan lézerkezeléssel szabadulhatunk meg.
Hogyan látja orvosa az üvegtesti homályokat?
Az egészséges üvegtest átlátszó, amennyiben ebben homályok jelennek meg, azt szemorvosa szürkés pontok, szálcsák, fátyol- vagy gyűrüszerű képletként látja. A nagyobb, Weiss gyűrünek nevezett homály kivételével a pontok, kisebb, vékonyabb szálcsák beazonosítása, elhelyezkedésének megállapítása, ideghártyával való esetleges kapcsolatának feltérképezése külön gyakorlatot igényel.
Milyen típusai vannak az üvegtesti homályoknak?
Az üvegtesti homályokat csoportosíthatjuk alak, eredet, anyag és elhelyezkedés alapján.
Alakjuk szerint léteznek pontszerű, köteges vagy hálózatszerű üvegtesti homályok. Ezen belül egy speciális formát képvisel a Weiss gyűrü.
Eredetük szerint az üvegtesti homályok lehetnek gyulladásos, vérzéses, elfajulásos (asteroid hyalosis), üvegtesti kollagén rost vagy egyéb szöveti eredetűek (szemlencse tok darab utóhályog kezelés után vagy ideghártya darab retina szakadás után).
Anyagösszetételük változatos, hydroxi-apatit, cholesterol, fehérje, sejtes elemek vagy egyéb szöveti komponensűek.
Elhelyezkedésük szerint elkülöníthetjük gélen belüli vagy határfelszíni homályokra.
Az altípusok és ezek kombinációinak elkülönítése meghatározó a kezelés szempontjából.
Más betegségekben is láthatunk úszkáló foltokat?
Az üvegtesti gél összeeséséhez hasonló tünetek jelentkezhetnek egyéb betegségekben is, mint például a szem belső részét érintő gyulladásos (uveitis) vagy daganatos kórképekben, illetve üvegtesti bevérzés esetén, mely leggyakrabban ideghártya szakadás, cukorbetegség okozta diabéteszes retinopátia vagy makuladegeneráció következménye. Az esetek egy részében az üvegtesti határhártya leválás hosszasabban, nehezebben vagy szövődményesen zajlik le. Ilyenkor az ideghártya vongálódására a látótér ugyanazon részén megjelenő cikázó fényvillanás, a retina szakadására a sok apró pontszerű homály, a bevérzésre vagy a retinaleválásra pedig általában a látásromlás vagy látótér kiesés utalhat. Az üvegtesti homályok eredetének megállapítása miatt kiemelt fontosságú az első tünetek megjelenése utáni mielőbbi pupillatágításos szemészeti vizsgálat, mivel ezek a kórképek korai kezelést igényelnek.